A szimulációs program először is olvassa be a szükséges paramétereket (12 pont), majd a szimuláció során folyamatosan rajzoljon két grafikont: egyet a nyulak létszámáról az évek függvényében és egy másikat az egyes nyúlcsoportok létszámáról a korcsoportok függvényében (25 pont)! Például a 9.év elérésekor az alábbihoz hasonló ábrát várunk. / A két grafikon ilyen lehet (Szlávi Péter - Zsakó László: Szimulációs modellek a populációgenetikában című könyve alapján). /
Paraméterként adjuk meg a nyulak számát (max. 1000), maximális életkorukat (10-nél nem nagyobb természetes szám), az egyes nyulak életkorát (természetes szám), a születési, az elsődleges és másodlagos halálozási rátákat, továbbá a járvány valószínűségét (lásd alább). A szimulációs program egy-egy lépésében elvégzi mindazt, ami a nyulakkal egy év alatt történhet.
A.
- A nyulak többsége öregszik és szaporodik, kisebb része koruktól függő eséllyel (valószínűséggel) meghal. Ezeket az úgynevezett elsődleges halálozási rátákat korcsoportonként 0 és 1 közötti valószínűséggel adjuk meg, az utolsó szükségképpen 1.
- A nyulak (a nemeket nem különböztetjük meg) a koruktól függően szülnek utódokat. Ezeket az úgynevezett születési rátákat korcsoportonként egy-egy egész számpárral adjuk meg; a számpár első tagja az átlagos utódszám, a második tagja az átlagtól számított maximális eltérés. Az utódszámot egy-egy esetben az [átlagos utódszám - eltérés, átlagos utódszám + eltérés] intervallumból vett véletlen egész szám adja meg. (21 pont)